Este van. Késő este. Mindjárt éjfél. Nem tudok elaludni. Csak fekszem az ágyamon szétterülve. A fülemben fülhallgató: a telefonomról pörögnek a zenék... egyik a másik után. De én szinte tudomást sem veszek róluk. Már egy ideje bámulok kifelé a fejemből: bele a nagy semmibe. A szemem lassan kezdi megszokni a sötétséget: most a plafont bámulom szűntelen. Lassan észreveszem, ahogy a telihold fénye átszűrődik a redőny résein. Gyönyörű. Még pár percig nézem a holdfényben úszó szobát, aztán szép lassan álomba szenderülök...
Nos, hogy tetszik?! Hozzászólásban várom a véleményeket! :)
nagyon szép. :)
VálaszTörlés